Mi újság a mobillal?

Az elmúlt 1-2 évben sok szó esett arról, hogy a mobil fogyasztás milyen ütemben fogja beérni (majd nem sokkal később felülmúlni) a desktop forgalmat. Ez – teljesen érthető okokból – egészen addig nem sok embert érdekel a mobilos szakmán kívül, amíg csupán valószínűség-számításokról és sok éves távlatokba mutató prognózisokról beszélhetünk. Mostanában viszont egyre nagyobb a pezsgés a téma körül, mert ma már tisztán látszik hogy 2013-ban olyan drasztikus változások lesznek, melyek miatt minden érintett cégnek muszáj átgondolnia a súlypontokat a jövő évi stratégiájában, ha nem akar piacot veszíteni.

Nemrég a Guardian számolt be arról, hogy már most van olyan napszak, és van olyan sportesemény, amikor mobilról több olvasó érkezik, mint desktopról. Az összesített adatok is 35% körüli mobilos arányt mutatnak a teljes forgalmon belül. Magyarországon szokás szerint némi lemaradásban vagyunk a nemzetközi trendekhez képest, de ennek mértéke már nem éri el az éveket: csupán hónapokról van szó. Jelen állás szerint a legnagyobb hazai médiapiaci szereplők mobilforgalom-aránya 15-20% körül mozog, egy meredeken emelkedő skálán, ami közel sem kezd lassulni. A piactelítődéstől nagyon messze vagyunk, konkrétan még csak a folyamat elején járunk: itthon 10-ből kilencen már okostelefont vesznek, de még így is csak a mobiltelefon tulajdonosok 20%-a rendelkezik ilyen eszközzel.

Mindehhez pedig azt sem árt figyelembe venni hogy az iskolában vagy az üzleti életben tanultak (pl. az offline-online átállás a kétezres évek elején) sok hasznos példával szolgálhatnak ugyan, de az emberiség történelmében még soha semmi nem terjedt ekkora sebességgel, érdemes tehát fokozott figyelemmel kísérni a fejleményeket.

A CEMP főbb kiadványainak (Index, Velvet, Totalcar, SportGéza, Dívány) kereken két éve létezik mobilverziója, egy éve letölthető alkalmazása, a kettő együtt ma már napi 150.000 egyedi látogatót szolgál ki. A teljes mobil elérésünk októberben átlépte a havi egymillió UU-t. Ezek rendkívül komoly számok, ráadásul egy olyan szegmensben, amely még csak most kezd lendületbe jönni.

1.png

De mit kell tudni a részletekről? Milyen hirdetésekkel érdemes, és milyenekkel nem lehet megjelenni? Miért kell az app, ha van klassz mobilböngészős verzió? És mi a helyzet a tabletekkel?

HTML 5, az univerzális jövő. Vagy nem?

A legfrissebb webes szabványáról egyre több szó esik, többek közt mint új hirdetési technológiáról. Tény, hogy ezen a téren van két óriási előnye: 1. a Flash-nél sokkal erőforrás-takarékosabban lehet vele mozgó, kinyíló és interaktív hirdetést készíteni, 2., kompatibilis a hagyományos és a mobil eszközökkel is (iOS-en és WinPhone-okon a kezdetek óta tiltott a Flash, és már az Android eszközök többségén sincs ott gyárilag mert a Google sem támogatja).

Viszont nagyon fontos figyelembe venni hogy az “erőforrás-takarékos” relatív fogalom, különösen a mobil eszközök vonatkozásában. A kint lévő telefonok és tabletek többsége az olcsó androidos kategóriából kerül ki, amiket rendszerint az is megizzaszt ha megmozdítjuk a gyári főképernyőt. Sajnálatos, hogy ezekkel az eszközökkel kezdődik a smartphone forradalom mert nagyon sok embert ábrándítanak ki jó időre az “okostelefonokból”, annyira rossz rajtuk a felhasználói élmény. Lassúak, akadoznak, kifagyogatnak, gyenge a processzoruk, kevés a memóriájuk, rossz felbontású a kijelzőjük. Ezeket tehát egy mégoly gondosan elkészített HTML5 banner is kihívások elé állít.

A nemzetközi IAB ajánlásban már gyönyörű, nagy felbontású, kinyitható és interaktív hirdetéseket javasolnak, de ebben az évben még biztosabbra mehettünk a szép, nagy méretű statikus hirdetésekkel, szintén nem túl nagy fájlméretű gif-ekkel, esetleg ésszerűen és szakszerűen megtervezett, nem túl sok elemű HTML 5 bannerekkel. Nem véletlen, hogy több nagyobb külföldi kiadó mobilverzióin (legyen az telefonra vagy tabletre tervezve) is többnyire nagy méretű (jellemzően teljes képernyős) állóképeken jelennek meg a nagyon igényesen kivitelezett hirdetések, egyrészt picit visszahozva a mindenkinek kedves magazin élményt, másrészt biztosítva ezzel a gördülékeny, problémamentes megjelenítést. Ebből a szempontból a jövő év hozhat áttörést.

Natív alkalmazás vagy mobilböngésző verzió?

A HTML 5 kapcsán egy másik fontos terület a média szegmensben a natív (azaz az adott operációs rendszer nyelvén megírt) alkalmazás vs. mobilböngésző vita. Sokan az alkalmazásokat feleslegesnek tartják vagy nem tudják hová tenni. Viszont nagyon keveseknek van megfelelő mélységű információjuk a helyes értékeléshez, és még a szakmán belül is sok félreértés forog ezzel kapcsolatban.

Az hogy szinte minden internetes oldalnak legyen mobiltelefonon is fogyasztható és (legalább főbb funkcióiban) kezelhető felülete, ma már alapvető elvárás. Alkalmazást készíteni pedig akkor van értelme ha olyan funkciókra vágyunk melyek böngészőben ill. HTML 5-el (még) nem elérhetőek, esetleg valamilyen szempontból (pl. marketing) erős hozzáadott értékkel bírhat. Legalábbis ez az a kiindulási alap ameddig mindenki eljut. Tekintettel arra hogy a hír szektorban elvileg a HTML 5 is biztosítja ugyanazon lehetőségek többségét, melyekre egy natív app képes, sokan ezen a ponton el is tévednek. Nem csoda, elvégre pragmatikusan nézve a "kellemes" az nem egy funkció. De még ha értjük is hogy fontos szempont, meglehetősen nehéz súlyozni, pláne számokat rendelni hozzá. Mennyit számít az olvasónak, és mennyit ér meg nekünk?

Érdekes sztori a Facebook (iPhone és Android) alkalmazások esete, amiket eredetileg HTML5-ös alapokon írtak meg, az új idők jegyében. Aki még emlékszik, a megjelenésük után temérdek felhasználói panasz keringett az interneten, miszerint az appok lassúak, instabilak, kifagynak, megbízhatatlanok és rettentő bosszantó őket használni. Egyszerűen azért, mert a HTML5 és az okostelefonok nyelvezete közti szakadék túl nagy, HTML-t csak egy jól megírt böngésző tud relatív jól kezelni. Ezt a Facebook is belátta, nyáron újraírták az appokat natívra, azóta remekül működnek, a vezető fejlesztőjük szerint “kétszer olyan gyorsak és sokkal erőforrás-takarékosabbak lettek”.

Fontos információ, hogy a telefonokban található böngészők csupán erősen lebutított verziói asztali társaiknak, ezért roppant kritikus mit és hogyan írunk meg egy mobilra optimalizált oldalon; továbbá ahány féle böngésző, telefon típus, hardware-paraméter és oprendszer, ill. oprendszer verzió, annyiféleképpen fog működni ugyanaz a JavaScript kód a böngészőkben. Ezekből fakadóan a picit is komplikáltabb dolgokban szinte lehetetlen egységes megjelenést és működést elérni, bonyolultabb dolgokra (pl. push notification, képszerkesztés) pedig nincs is megoldás.

Gyakorlatilag minden nagy médiaszereplőnek van saját letölthető alkalmazása, amit eleinte főleg a kíváncsiság indukált, de mára bizonyított, bevált termékek lettek, hiszen ellenkező esetben likvidálták volna őket. A letöltésekkel és a használattal kapcsolatos adatokról még nem nagyon lelhetünk statisztikákat, de a mobiltelefon penetráció rövidesen elér arra a szintre hogy ezek közlése nem csak célszerű, de elvárt is lesz a piac részéről.

Az Index natív alkalmazásait eddig több mint hatvanezren töltötték le iPhone-ra, és több mint ötvenezren Androidra (active installs). A napi egyedi olvasószámok pillanatnyilag 30.000 körül járnak.

2.png

Ugyanakkor a fejlesztésük temérdek pénz, idő és energia, a mobilböngészős oldalak mellett teljesen külön vonalon kell foglalkozni velük, hibajavítani, frissíteni, az újabb oprendszer verziókra és készülékekre optimalizálni (ami a töredezett Android platformon egy rémálom), nem beszélve az adatkiszolgáló rendszerük e célből történő létrehozásáról és karbantartásáról.

De akkor mi szükség van appra?

A válasz félrevezetően egyszerű: mert kényelmesebb használni.

Félrevezető, mert a kényelmesebbet nem könnyű helyesen értelmezni. És egyszerű, mert valóban ez az egyetlen jelentős különbség, amivel többet tud a böngészőnél.

Ahhoz hogy megértsük, hogy aránylik a komfortérzet az elköltött milliókhoz és a sok időhöz, ami a kitalálásukhoz és megalkotásukhoz kellett, két dolgot kell megnéznünk: egyrészt azt, hogy egy jól körülhatárolható telefonos csoportban hogyan teljesítenek a böngészőhöz képest, másrészt azt, hogy milyen eltérések látszanak a böngészős és az appos fogyasztásban.

Az első esetre az iPhone-os tábor a legalkalmasabb, mert ez a legnagyobb biztosan csak telefonokból álló csoport. Sajnos az Androidos eszközök jelentős részéről nem tudjuk, hogy tablet-e vagy telefon, és mivel az alkalmazásunk kifejezetten telefonokra készült, a tabletes fogyasztást ki kell szűrnünk az összevetéskor.

Az iPhone-osok körében már népszerűbb az app, mint a böngésző:

3.png

Ez azért van, mert az alkalmazásban lehet lapozni, és a krémes felhasználói élmény érdekében a következő címlapot vagy cikkoldalakat előtöltjük, bizonyos esetekben a hirdetésekkel együtt. A teljes képernyős bannerek is szépen és elegánsan, hatásosan mégsem tolakodóan jelennek meg hiszen egy mozdulattal tovább tudjuk őket lapozni akár egy újságban. Egyszerűen jó érzés használni.

A kényelem járulékos előnye pedig óriási: az alkiadványok címlapjainak látogatottsága a mobilböngészőben látható számok többszöröse, a böngészéssel, olvasással eltöltött idő közel 70%-al nőtt, a napi UU/PI szám megduplázódott!

Ezek döbbenetes arányok, amik azt bizonyítják, hogy az olvasó sokkal szívesebben tartózkodik olyan közegben ahol nem kell gombokat, linkeket vagy menüket nyomogatnia és tematikusan szűkítenie a kínálaton, csak természetes lapozó mozdulatokkal bóklászhat kedvére egy azonnal reagáló és szépen működő felületen a hatalmas - de mégis jól strukturálható - kínálatban, kedvére válogathat és a lehető legkevesebbet kell feleslegesen várakoznia.

Hogy mindez triviális? Innen nézve persze már az, adatokkal alátámasztva pedig ennél is több: látványos bizonyítéka annak, hogy bár az appok látogatószáma még sokáig alacsonyabb lesz mint a böngészőé, érdemes hirdetni bennük, hiszen az olvasók gyakrabban futnak bele a - remélhetőleg minél igényesebb - hirdetésekbe, az élmény kellemesebb, s ezáltal hatásosabb lesz, hiszen sokkal természetesebb módon, szebb megjelenítéssel ágyazhatóak be, és olyan helyekre is elhelyezhetők, amikre a böngésző egyelőre nem ad lehetőséget.

Lesz tablet app is?

Röviden: nem. Kifejtősen: több okból sem. A telefonok kijelző mérete annyira kicsi (egy monitorhoz képest), hogy erre muszáj egy sokkal letisztultabb, átláthatóbb és könnyebben kezelhető felületet készíteni. A tabletek képernyőmérete viszont már közel van egy monitoréhoz, így azon a hagyományos megjelenéssel is teljesen jól használhatóak az oldalaink. Ezt alátámasztja az iPadesek grafikonja is:

4.png

Természetesen az oldalaink korszerűsítésekor sűrűn gondolunk a szépen növekvő számú tabletesekre, és úgy cseréljük le az egyes elemeket, gombokat, videólejátszókat, hogy azok tableten is tökéletesen működjenek és ne okozzon gondot a használatuk.

A reklámokkal azonban sajnos nem ennyire egyszerű a helyzet, mert ahogyan arra már többször felhívtuk a figyelmet, a Flash hirdetések nem futnak a tabletesek döntő hányadát adó iPadeken (és sok Androidos eszközön sem). Akinek csak lehet elmondjuk, hogy Flash hirdetése mellé adjon backup-ként sima statikus kép vagy GIF formátumú bannert is, amit Flash-mentes eszközökön meg tudunk jeleníteni az eredeti banner helyett, de ezt sajnos ma még kevesen teszik meg. Ez azért különösen rossz, mert az iPades tábor világszerte a legfogékonyabb, legkönnyebben költő potenciális ügyfeleket jelenti, akik csak egy üres fehér kockát látnak a hirdetések helyett.

Továbbá nem tervezünk tablet appot azért sem, mert úgy gondoljuk, hogy ezekre az eszközökre csak kifejezetten szépen és gondosan, tehát kézzel megszerkesztett kiadványokat (magazinokat) van értelme készíteni, de ez összeegyeztethetetlen a mi kiadványaink gyorsan frissülő tartalmaival. Addig is inkább a hagyományos desktop megjelenésünket igyekszünk még jobbá tenni, részben a mobilon szerzett tapasztalatok felhasználásával.